A Gerzson (mint anyakönyvezhető) férfinév - IPA: [ ˈɡɛrʒon] héber eredetű  bibliai férfinév. A jelentése bizonytalan, népies magyarázat szerint idegen, jövevény, száműzött - גֵּרְשֹׁם‎  Gēršōm, "a sojourner there"; latin: Gersam.  

  Mózes adta elsőszülött fiának ezt a nevet, miután száműzték az egyiptomi uralkodói udvarból:

  Mózes második könyve (Móz.2) alapján az egyiptomi fáraó rabszolgasorba taszította az ott élő zsidókat, és megparancsolta, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg, mert túlzottan elszaporodnak és ellenük fordulhatnak. Mózes anyja, Jokhebed egy kosárban a Nílus hullámaira bízta az újszülött gyermeket, a fáraó leánya pedig fürdéskor megtalálta és sajátjaként nevelte fel.
  Mózes felnőve egy zsidó munkás védelmében megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, amely eset aztán kitudódott. Ezért a büntetés elől elmenekült a sivatagba. A pusztában segített néhány nőnek, hogy az állataikat meg tudják itatni. Később ebbe a családba házasodott be - itt, Midián földjén a főpap lányát, Cippórát vette feleségül és nomád pásztorként élt.
  A szöveg szerint a lányok apját a (Móz.2:18)-ban Reúélnek hívják, azonban később többször is Jitróként nevezi meg ugyanezt az embert a Biblia.
A Jitró szó jelentése: Őkegyelmessége, és címet (is) jelentett, nem csak tulajdonnévként funkcionált, amit Midján papja vagy főnöke (ugyanis a kohén főnököt, vezetőt is jelent, nem csak papot) viselt. Másként fogalmazva, Reúél volt a Jitró, vagyis a kegyelmes úr. Jetró egyik lányát - Cipporát - házastársául adta Mózesnek és aki fiút szült Midián-ban neki (Kr.e.1530 ? körül):


" És fiat szűle ez és nevezé nevét Gersomnak,
mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön. "
{Mózes II. könyve: 2:22}



  A bibliakutatók úgy tekintik, hogy a név lényegében megegyezik Gersonnal, és a Krónikák könyvében az egyik fő lévita klán ősét néha GersoMként, néha GersoNként azonosítják. A Bibliában 14-szer említik (Exodus 2:22 -- Ezra 8:2).

Gerzsoniták (Gersonéi, Gersonhoz tartozók):

  Lévi három fia közül az elsőként megnevezett fiú, Gerson (más néven Gersom) leszármazottai a két fia, Libni és Simei vonalán (1Kr 6:1, 16, 17). A gersoniták alkották a léviták három nagy osztályának az egyikét. A pusztában tartott első népszámláláskor 7500 egy hónaposnál idősebb férfinemhez tartozó gersonita volt. Közülük 2630-an 30–50 éves férfiak voltak, akik a hajléknál szolgáltak (4Mó 3:21, 22; 4:38–41). A pusztában a gersoniták feladata volt ügyelni a hajlékra (a találkozás sátrára), annak takaróira, a hajlék bejáratán lévő lepelre, az udvar kárpitjaira, az udvar bejáratának a leplére és a sátorkötelekre (4Mó 3:23–26; 4:21–28; 2Mó 26:1, 7, 14, 36; 27:9, 16). Amikor a pusztában táboroztak, a hajlék ny. oldalán volt a kijelölt helyük. Mögöttük, a hajléktól kellő távolságban Efraim háromtörzsenkénti beosztású tábora táborozott (4Mó 3:23; 2:18). Amikor Izrael fejedelmei 6 fedett szekeret és 12 bikát hoztak ajándékba a hajléknál végzett szolgálathoz, Mózes 2 szekeret és 4 bikát Gerson fiainak adott (4Mó 7:1–7). Amikor a tábor útnak indult, a gersoniták és a méráriták az elsőként útra kelő Júda háromtörzsenkénti beosztású tábora és Rúben háromtörzsenkénti beosztású tábora között mentek (4Mó 10:14–20).

  A gersonitáknak Manassé, Issakár, Áser és Naftali területén jelöltek ki 13 várost a legelőikkel együtt. A nemzet hat menedékvárosa közül kettőt, a galileai Kedest és a básáni Golánt ők kapták meg (Jzs 21:27–33). Amikor Dávid újjászervezte a léviták szolgálatát, az énekléssel és a kincstárral kapcsolatos teendők ellátására gersonitákat is kinevezett (1Kr 6:31, 32, 39–43; 23:4–11; 26:21, 22). Ezékiás király napjaiban olyan léviták is részt vettek a templom megtisztításában, akik gersoniták voltak (2Kr 29:12–17).

Egy miniatúra a 'Rylands Haggadah'-ból (1330 körüli zsidó kézirat) (John Rylands Library, Manchester, UK) - (a képre kattintva NAGYOBB!) - * Cippora körülmetéli fiát, Gershom-ot. * Mózes és családja (Eliezer, Cippora, Gershom, Mózes) visszatérése Egyiptomba

* * *

  Jean Gerson (Gerson János) vagy Jean Charlier de Gerson (Gerson település, Rethel mellett, Ardennes, 1363. december 13. – Lyon, 1429. július 12.) középkori francia prédikátor, filozófus, politikus, professzor és teológus.

  1395 és 1415 között a Párizsi Egyetem kancellárja. Ebbéli minőségéből kifolyólag részt vett korának belpolitikai küzdelmeiben, az Armagnac és burgundi pártok között kitört polgárháborúban való közvetítésben. Szerepet játszott továbbá a nagy nyugati egyházszakadás felszámolására irányuló törekvésekben: mint vezető teológus, részt vett a konstanzi zsinaton (1414-18), és nagy szerepe volt az egyházszakadás felszámolásában. Teológusként kiérdemelte a Doctor Christianissimus, azaz a Legkeresztényibb Tanító címet. Tanításának középpontjában Pszeudo-Dionüsziosz misztikus teológiája, valamint Szent Bonaventura tanai álltak. Szemben állt Duns Scotus logikájával és a neoplatonistákkal.

  Gerson kitűnt tehetségével az egyetemen, ahol a francia akadémiai nemzet procurátorává választották 1383-ban és 84-ben.
1384-ben baccalaureátust szerzett teológiából. 1392-ben Gerson teológiai licenciátust, majd 1394-ben teológiai doktorátust szerzett. 1395-ben Pierre d’Aillynek Puy püspökévé történő kinevezésekor, mindössze 32 évesen a párizsi egyetem kancellárja lett. Ezzel egyidejűleg a Notre-Dame székesegyház kanonokja lett, valamint Merész Fülöp Burgundia hercege Brugges dékánjává is megválasztatta. Párizs egyetemének kancellárjaként megkerülhetetlen teológiai tekintéllyé vált Európában, valamint komoly politikai tényezővé vált Franciaországban.

  Tanításában keveredik a nominalizmus és a keresztény misztika. A racionalizmussal szemben Pszeudo-Dionüsziosz, Clairvaux-i Bernát és Szent Bonaventura miszticizmusát helyezte előtérbe. Elvetette a világi hívságokat, aszketizmusra törekedett. Nagy jelentőséget tulajdonított az elmúlásnak, külön útmutatót írt az elmúlás művészetéről. (Ars moriendi).

  Lyonban (Franciaország) boldogként tisztelik. Ünnepe.: júl.12.  >>>    >>>

Gerson település: Rethel mellett, Ardennes département (megye), Franciaország (É.49fok 31' 14", K. 4fok 19' 33"). >>> / > archiv

  Gerson egy régi falu, mára eltűnt, nyoma sem maradt, még a Szt.Márton kápolnának sem. A keleti szomszéd falu, Barby plébániájától függött, nyugatról pedig Rethel határolta. A Barby és Rethel közötti mai D926-os út keleti szakasza "Rue de Gerson', míg Rethel-be érve 'Rue Jean Gerson' lesz. Jelenleg egy kereszt jelzi azt a feltételezett helyet, ahol Gerson falu volt. Körülbelül 800 méterre van ettől a helytől a Barby-templom.
  A IX.században már említik, Gerson falu a Saint-Remy de Reims-i apátság egyik legrégebbi birtoka. Gerson falu 1556-ban még létezett, amikor Reimsben megreformálták Vermandois szokásait, mert képviselőket küldött oda. Ez a falu, amelynek rendháza a Saint-Nicolas de Rethel templom szerzeteseié volt, elpusztult, amikor Rethelt elfoglalták a spanyolok. Barbyt, amely akkoriban Gerson függősége volt, szintén feldúlták, csak egy ház maradt. A 'Reims, Rethel és Sainte-Ménehould' választási statisztikája, amelyet Sieur Terruel készített 1657-ben a chalonsi általános kataszter, majd a Fabert marsall tervéhez, azt írja, hogy "Gerzon, lakatlan és sivatagi falu". - Méret: 40 font - 1657-ben: 4 font."
  A falu az 1800-as évek első felére elnéptelenedett, lakói főleg a szomszédos nagyobb településre, Barby-ra vándoroltak, A lázadó arisztokrácia pusztításain túl (1789-es francia forradalom és utóhatásai) Gerson eltűnése az egyházi urak adózási visszaéléseinek is köszönhető...

* * *

A Gerzson név nyelvtana:
- 7 betűből álló férfi név / fiúnév
- hangrendje: vegyes hangrendű férfi név / fiúnév
- magánhangzói: E, O
- mássalhangzói: ZS, G, N, R
- szótagszáma: 2 szótagú (ger - zson)



A Gerzson név számmisztikai elemzése:
G ( 7 ) + E ( 5 ) + R ( 9 ) + Z ( 8 ) + S ( 1 ) + O ( 6 ) + N ( 5 ) = 41 ( 4 + 1 ) = 5

- Gerzson névszáma: 5

A 5-ös szám jegyében született ember életét a korlátlan szabadság jellemzi. Könnyedén veszi az életet: optimista és bizakodó. Szereti (és halmozza is) az élvezeteket: szenvedélyes és titokzatos. Könnyen lázba jön, de lelkesedése hamar el is száll. Sosem tervez hosszú távra, inkább a pillanat örömét élvezi. A szerencse is általában mellé szegődik.

* * *

  Magyarországon a Gerzson név az 1990-es években (nagy valószínűséggel előtte is) szórványos név:
-  1997-ben az országos telefon-tudakozó 86 előfizetőt tartott nyilván ezzel a keresztnévvel (vö. László: kb.163.000,
József: kb.157.000, Attila: kb. 32.000).
- 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.
- 2014-ben az MTA NyTI Utónévkereső (http://corpus.nytud.hu/utonevportal) az össznépesség előfordulási gyakoriságában
a 8-as skálán (1= első tízben / 8= néhány előfordulás) a 6. ="nagyon ritka" besorolást kapott.
- 2022-ben (egy névhez egy telefonszámot számítva) kb. 60 előfizetőt mutat az országos telefonszám kereső, a 'nevnap.org' szerint előfordulása "szórványos".

- Névnapjukat február 22-én ünneplik (vö: Móz 2:22 !), létezik még egy július 12-i dátum is (vö: Jean Gerson halála).




  Magyarországi Gerzsonok:

 - Ádám Gerzson ((Izsák, 1832. február 22. - Nagykőrös, 1906.aug.9.) irodalomtörténész, pedagógus. Fiatalon nemzetőr volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. 1850 és 1853 között a debreceni református kollégiumban jogot, teológiát hallgatott. 1871-ben magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. >>>
 - Dr.Endrei Gerzson, születési és 1897-ig használt nevén Engländer Gerzson (Derecske, 1873.máj. 23. - Bp., Erzsébetv., 1945. febr.3.) tanár, klasszika-filológus. Apja Engländer (Jeheszkel) József, a makói izraelita hitközség rabbihelyettese és kántor, anyja Grosz Alte (Lotti) (1853-1932) volt. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd tanári pályára lépett, doktorátust és klasszika-filológiából oklevelet szerzett. >>>
 - Hajdúnánási Fodor Gerzson (Egyek, 1763.július 26. - Nagykőrös, 1835.február 6.) református lelkész, tanár, író, költő.
 - Kántor Gerzson ((Csigér-)Szőlős, Nyitra vármegye, 1784. - Debrecen, 1812.febr.17.) színész (komikus),  >>>
 - Kéri Gerzson (Budapest, 1944- ) matematikus, a MTA doktora,  >>>
 - Kovács Gerzson Péter (Budapest, 1958.márc.16. -  )  színész, fénytervező, koreográfus, rendező, világítástervező... >>>
 - Dr.Nemes Gerzson (Jászkisér, 1902. október 17. - Szolnok, 1988.január 24.) magyar vízépítő mérnök.
 - Gerzson Pál (Hird, 1931.január 25. - Budapest, 2008.május 27.) magyar festőművész. >>>
 - Gerzson Péter (Budapest, 1957. augusztus 17. – Budapest, 2015. június 4.) magyar szobrászművész. >>>
 - Spitzer Gerzson (? - 1868) Textilgyáros, 1826-ban Óbudán kékfestő műhelyt üzemeltetett. Tekintélyét mutatja, hogy 1848-ban a Pesten élő százhúsz nagykereskedő elöljárója volt. "Az 1838-as nagy árvíz tönkretette a teljes árukészletet, Spitzer Gerzson nem törődött bele a veszteségbe, hanem kifejlesztett egy technológiát, amivel ki tudta tisztítani az elázott anyagokat. A környék összes pórul járt iparosától dömpingáron felvásárolta a selejtnek hitt, elázott textileket, majd kitisztításukkal és eladásukkal felvirágoztatta üzletét..." (forrás: akibic.hu / 2014)

 - Szentes Gerzson Péter (Bp, 1974. október 17. - ) újságíró-fotóriporter, "macskás".   >>>     >>>    >>>
 - Szinyei Gerzson (Luka, 1836.márc.16. - Sárospatak, 1919.jún. 3.) királyi tanácsos, református akadémiai tanár, főkönyvtárnok,
 - Dálnoki Veres Gerzson (Dálnok, 1681 - 1722 után) költő, kuruc kapitány. - Főbb műve: Kuruc krónika (1722 körül). >>>
 - Veress Gerzson (Sepsiszentgyörgy, 1956.jan.5. - Sepsiszentgyörgy, 1998.máj.20.) erdélyi magyar költő, szerkesztő, publicista.